Aeetes király a görög mitológiában

Nerk Pirtz 04-08-2023
Nerk Pirtz

AEETES KIRÁLY A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN

Jason és az argonauták története a görög mitológia egyik leghíresebb meséje; bár ma már a történet vitathatatlanul az 1963-as Ray Harryhausen és Colombia film miatt a legismertebb.

A film hatására a görög hős, Iaszón ismertebbé vált, de a történet sok más szereplője perifériára szorult, pedig eredetileg fontos figurák voltak. Az egyik ilyen figura Aeetész, Kolkhisz királya, aki az Aranygyapjú tulajdonosa volt, és akit Iaszón el akart vinni.

Aeetes király története sötét történet, bár természetesen az eredeti görög mítoszokban Jason és az argonauták története is sötét; a Ray Harryhausen-film a mese családbarát változata.

Aeetes király családja

Aeetes a görög napisten, Héliosz és az óceánjáró Perseisz fia volt. E származás alapján általában azt mondják, hogy Pasziphae, Circe és Perses testvére volt.

Lásd még: Erymanthiai vadkan a görög mitológiában

Héliosz egy királyságot adott Aiétésznek, hogy uralkodjon; az eredetileg Ephüra néven ismert királyságot, amely később Korinthosz néven vált ismertebbé. A szomszédos Aszópia (Szikion) királyságot Héliosz Aiétész féltestvérének, Aloeusnak adta.

Aeetész azonban nem maradt sokáig Korinthoszban, és helyette Hermész egyik fiára, Bunuszra hagyta a királyságot; bár Bunusz halálakor a királyságot Aloeus fia, Epopeus beolvasztotta a szomszédos Szikion királyságába.

Aeetes gyermekei

Korinthoszból indulva Aeetész a Dél-Kaukázusba utazott, és ott, a Fekete-tenger keleti partján megalapította volna az új Kolkhisz királyságot.

Kolkhiszban Aeetész három gyermek apja lett: Aeetész lányai Médeia és Chalciope voltak, Aeetész fia pedig Apsyrtus. E gyermekek anyja nem teljesen világos, mert az ókori források az óceánida Idyia, valamint a hegyi nimfa, Asterodia és a Nereida Neaera nevét említik.

Médeia, Aeetes lánya - Evelyn De Morgan (1855-1919) - PD-art-100

Az Aranygyapjú megérkezik Kolkhiszba

Kolkhisz virágzásnak indult Aitész alatt, és ebbe az új királyságba menekült Phrixus és ikertestvére, Helle, amikor mostohaanyjuk, Ino életveszélybe sodorta őket. Az utat Kolkhiszba egy repülő, arany kos hátán tették meg, bár Helle útközben meghalt. Phrixus azonban épségben eljutott Kolkhiszba.

Phrixus feláldozta az arany kosokat, majd Phrixus magával vitte az Aranygyapjút, amikor belépett Aeetes udvarába.

Aeetész üdvözölte az idegent, és feleségül adta Phrixust a saját lányához, Chalciopéhoz; Phrixus pedig hálából átadta az Aranygyapjút Aeetésznek. Aeetész ezután az Aranygyapjút Arész őrzött ligetében helyezte el.

Aeetes király átalakulása

Az Aranygyapjú átvételekor állítólag változás állt be Aitészen, mivel egy jóslat szerint Aitész elveszíti saját trónját, ha idegenek elviszik az Aranygyapjút Kolkhiszból.

Az idegeneket többé nem látták szívesen Kolkhiszban, és akiket a királyságban találtak, azokat a király parancsára megölték. Kolkhisz hamarosan barbár államként szerzett hírnevet az ókori világban, amelyet mindenáron el kellett kerülni.

Jászon és Aitész bikái - Jean François de Troy (1679-1752) - PD-art-100

Iaszón és Aitész találkozása

Néhány évig egyetlen idegen sem lépte át Kolkhisz határait, és úgy tűnt, hogy Aitész trónja biztonságban van; de végül az Argó átvitte Iaszónt és 50 hőst a Fekete-tengeren.

Az argonauták ereje akkora volt, hogy Aitész nem tudott azonnal szembeszállni velük, ezért a király látszólag megértéssel hallgatta meg Iaszón kérését az Aranygyapjúért. Aitésznek természetesen nem állt szándékában lemondani az Aranygyapjúról, de igyekezett késleltetni az argonautákat, és esetleg alkalmat találni arra, hogy megölje őket. Hogy késleltesse Iaszónt, veszélyes feladatok sorát adta Iaszónnak.befejezni.

Aeetész másodlagos fenyegetést is érzékelt az argonauták részéről, mivel közöttük volt Argosz és Phrontisz, a király saját unokái Chalciopétól; mindketten Aeetész lehetséges utódai.

Médeia keresztbe tesz apjának

Ekkor azonban Iaszónt kiszúrta Médeia, Aitész lánya. Aitész azt hitte, hogy boszorkánylánya hűséges hozzá, de az istenek közbeléptek, és Héra rábeszélte Aphroditét, hogy Médeia szeressen bele Iaszónba.

Lásd még: A halottak bírái a görög mitológiában

Médeia ezután készségesen segítené a görög hőst, a lélegző bikák kezelésében, a sárkányfogak vetésében és a kolkhiai sárkány megkerülésében. Így aztán Médeia lenne az, aki - még inkább, mint Iaszón - lehetővé tenné az Aranygyapjú Kolkhiszból való kivonását.

Iaszón az Aranygyapjúval a birtokában Medeával és a túlélő argonautákkal együtt elmenekül Kolkhiszból.

Az Aranygyapjú elindul - Herbert James Draper (1863-1920) - PD-art-100

Apsyrtus meghalt

Hamarosan azonban a kolkhiai flotta az Argót üldözte, és a hajók első hulláma Aeetes fiának, Apsyrtusnak a parancsnoksága alatt állt. Az Argót gyorsan átvizsgálták, amikor Medea gyilkos tervet eszelte ki.

Médeia meghívta Apsyrtust az Argó fedélzetére, látszólag azért, hogy az Aranygyapjú átadható legyen, de amikor Aeetes fia a fedélzeten volt, Médeia és/vagy Iaszón megölte őt.

Apsyrtos testét ezután feldarabolták, és a testrészeket a tengerbe dobták. A kolkhiai flotta ezután jelentősen lelassult, mivel Aeetes elrendelte, hogy fia minden testrészét meg kell menteni.

Aeetes elveszíti és visszanyeri trónját

Az Aranygyapjú elvesztése végső soron azt eredményezte volna, hogy Aitész elveszítette a trónt, ahogyan azt a jóslat megjósolta. Perses, Aitész saját testvére, letaszította volna őt a trónról.

Néhány év telt el, de aztán Médeia visszatért Kolkhiszba; a boszorkányt elhagyta Iaszón, majd száműzték Korinthoszból és Athénból is.

Mivel Persest találja a kolkhiai trónon, Médeia nekilát, hogy helyrehozza az évekkel korábbi hibákat, és Perses Medea keze által hal meg. Médeia ezután visszahelyezi apját a trónra.

Aeetes végül természetes halállal halt meg, és Médeia fia, Medus követte nagyapját.

Nerk Pirtz

Nerk Pirtz szenvedélyes író és kutató, akit mélyen lenyűgöz a görög mitológia. A görögországi Athénban született és nevelkedett Nerk gyermekkora tele volt istenekről, hősökről és ősi legendákról szóló mesékkel. Nerket fiatal korától fogva rabul ejtette ezeknek a történeteknek az ereje és pompája, és ez a lelkesedés az évek során egyre erősebb lett.A klasszikus tanulmányok diplomájának megszerzése után Nerk a görög mitológia mélységei felfedezésének szentelte magát. Kielégülhetetlen kíváncsiságuk számtalan küldetésre késztette őket ősi szövegek, régészeti lelőhelyek és történelmi feljegyzések között. Nerk sokat utazott Görögországban, és távoli sarkokba merészkedett, hogy elfeledett mítoszokat és elmondhatatlan történeteket tárjon fel.Nerk szakértelme nem csak a görög panteonra korlátozódik; elmélyültek a görög mitológia és más ókori civilizációk közötti összefüggésekben is. Alapos kutatásaik és mélyreható ismereteik egyedi perspektívával ruházták fel őket a témában, megvilágítva a kevésbé ismert szempontokat, és új megvilágításba helyezve a jól ismert meséket.Tapasztalt íróként Nerk Pirtz célja, hogy a görög mitológia iránti mélységes megértését és szeretetét megosszák a globális közönséggel. Úgy vélik, hogy ezek az ősi mesék nem puszta folklór, hanem időtlen narratívák, amelyek az emberiség örök küzdelmeit, vágyait és álmait tükrözik. A Wiki Greek Mythology című blogjukon keresztül Nerk célja a szakadék áthidalásaaz ókori világ és a modern olvasó között, mindenki számára elérhetővé téve a mitikus birodalmakat.Nerk Pirtz nemcsak termékeny író, hanem magával ragadó mesemondó is. Elbeszéléseik részletgazdagok, élénken keltik életre az isteneket, istennőket és hősöket. Nerk minden egyes cikkével egy rendkívüli utazásra hívja az olvasókat, lehetővé téve számukra, hogy elmerüljenek a görög mitológia varázslatos világában.Nerk Pirtz blogja, a Wiki Greek Mythology értékes forrásként szolgál a tudósok, a diákok és a rajongók számára, átfogó és megbízható útmutatót kínálva a görög istenek lenyűgöző világához. A blogjukon kívül Nerk több könyvet is írt, és nyomtatott formában osztja meg szakértelmét és szenvedélyét. Legyen szó írásról vagy nyilvános beszédről, Nerk továbbra is inspirálja, oktatja és magával ragadja a közönséget a görög mitológia páratlan tudásával.