Tartalomjegyzék
PRIAMOSZ KIRÁLY A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN
Trójai Priamosz
Ma a görög mitológia legismertebb nevei nem meglepő módon a görög istenek és istennők nevei, de természetesen az ókori görögök történetei ugyanúgy vonatkoztak a halandók tevékenységére is. Az olyan hősöket, mint Perszeusz és Héraklész, tisztelték, és még az olyan királyok tetteit is részletesen feljegyezték, mint Agamemnón.
Lásd még: Dryas of Calydon a görög mitológiábanAgamemnón természetesen a trójai háború központi alakja, hiszen a mükénéi király volt az, aki az akháj hadakat vezette. A háborúnak természetesen két oldala volt, és Trója városát akkoriban Priamosz király irányította.
Priamosz, Laomedón fia
Priamosz fia volt Laomedon király Trójából, valószínűleg Laomedon feleségétől, Sztümótól született. Laomedonnak több fia, köztük Lampus és Clytius, és több lánya, köztük Hesione volt.
Priamost azonban ekkor még nem Priamosznak hívták, mert ehelyett Podarkésznek hívták, és névváltoztatása a görög hős, Héraklész és Priamosz apjának, Laomedónnak a tetteivel függ össze.
Priamosz Trója királya lesz
Héraklész akkor érkezett Trójába, amikor a várost betegség és egy tengeri szörny támadta meg; a támadások Poszeidón és Apollón megtorlása volt, miután Laomedón megtagadta a fizetséget az elvégzett munkáért. Héraklész megígérte Laomedónnak, hogy megszabadítja Tróját a támadásoktól, ha a király megígéri, hogy fizetségül neki adja Trója gyors lovait. Laomedón beleegyezett az alkuba, és a Trója előtti tengerparton Héraklész háromnapos harc után megölte a tengeri szörnyet. A szörny halálával a dögvész is elhagyta Tróját, de amikor Héraklész elment Laomedónhoz, hogy fizetséget kérjen, a király visszautasította, és bezárta a város kapuit a hős ellen. Héraklész később visszatért Trójába több hajónyi emberrel, köztük Telamon Héraklész végül bevonult a városba, és a görög hős megölte Laomedónt. A király fiait is megölte Héraklész, míg csak a legfiatalabb, Podarkész maradt életben. Ő is Héraklész keze által halt volna meg, de Hészioné, Podarkész nővére megakadályozta Héraklész kezét azzal, hogy váltságdíjat ajánlott fel testvéréért; a váltságdíj az alábbi formában történt.Podarkész ekkor vette fel a Priamosz nevet, ami azt jelenti, hogy "kiváltott". Miután megkímélték az életét, Priamosz királyi rangra emelkedett, mert Héraklész trónra ültette a trójai herceget, és Trója uralkodójává tette. |
Priam of Troy, Alessandro Cesati. 1540-1564 - Classical Numismatic Group, Inc. //www.cngcoins.com - CC-BY-SA-3.0 Trója virágzik Priamosz alatt
Priamosz vezetése alatt Trója felvirágzott, a város falait újjáépítették, és Trója katonai ereje megnőtt. Priamosz állítólag még Trója seregeit is vezette, amikor a phrügiaiakkal szövetkezett az amazonok elleni háborúban.
Ahogy a kereskedelem révén a pénz beáramlott Trójába, Priamosz pompás palotát építtetett magának; egy palotát, amely ragyogó fehér márványból épült, és sok száz különböző szobából állt.
Priamosz király gyermekei
Nagy palotára volt szükség, mert Priamosz fiainak és lányainak, valamint házastársaiknak adott otthont. Az ókori források szerint Priamosz trójai király 50 fiút és 50 lányt nemzett, és bár e gyermekek anyját nem mindig nevezték meg, azt mondták, hogy Priamosz kétszer is férjhez ment, először a látnok Meropsz lányához, Ariszbéhez, majd a legismertebbek szerint Hecabe . Priamosz király gyermekei közül sokan híresek, fiai között olyanok voltak, mint Hektor, Párizs , Aesacus és Helenus, a leányok közül pedig Kasszandra és Polixena. |
Priamosz király és Párizs
Priamosz király és fia, Párisz kapcsolata vitathatatlanul a legfontosabb a görög mitológiában, mivel Párisz volt az, aki Trója bukását okozta.
Amikor Hekabé szülni készült Párizsnak, Aesacus Priamosz király úgy döntött, hogy a Tróját fenyegető veszély elég nagy, ezért szolgájával, Agelausszal kitette az újszülöttet az Ida-hegyre. A fiú, akit később Párisz néven ismertek meg, nem halt meg, mivel először egy medve szoptatta, majd öt nappal később Agelaus megmentette.
Párisz természetesen Trója bukását okozná, mivel a spártai Heléna elrablása miatt egy ezer hajóból álló, harcosokkal teli armada érkezne Trója kapujához.
Priamosz azonban semmit sem tett, hogy elhárítsa a városát fenyegető veszélyt, amikor az akhájok képviselői Trójába érkeztek, hogy Heléna és az ellopott kincsek visszaadását követeljék, és Párisz kívánsága mellé állt, hogy Heléna a városban maradjon.
Párisz bemutatja Helénát Priamosz király udvarában - Idősebb Gerard Hoet (1648-1733) - PD-art-100 Akhilleusz és Priamosz király
Priamosz király többi gyermeke a trójai háború alatti tevékenységük miatt vált híressé, amikor az akháj hadak tíz éven át ostromolták Tróját. Priamosz azonban állítólag már előrehaladott korú volt, ezért Trója királya nem vállalt aktív szerepet a város védelmében, és Trója védelmezőjének szerepét Priamosz fiára, Hektórra bízták.
A trójai háború idején Priamosz azonban egy tettéről híres, ugyanis az ellenség táborát is legyőzte, amikor fiát, Hektort Akhilleusz megölte.
Lásd még: Althaea a görög mitológiábanAkhilleusz dühe olyannyira elhatalmasodott, hogy Hektór holttestét meggyalázták, és Trója hírnökei nem tudták kiváltani a holttestet. Zeusz azonban némi szánalommal tekintett le Priamoszra, és Hermész kísérte be a királyt az akhájok táborába. Priamosz valósággal könyörög Akhilleusznak, hogy adja vissza fia holttestét, hogy azt méltóképpen eltemethessék. Priamosz szavai úgy meghatották Akhilleuszt, hogy beleegyezett, ésgondoskodik arról is, hogy átmeneti fegyverszünet következzen, hogy Hektor temetési játékokat rendezhessen.
Priamosz kéri Akhilleuszt, hogy adja vissza Hektor testét - Alexander Ivanov (1806-1858) - PD-art-100 Priamosz király halála
Homérosz Iliász Trója bukása előtt fejeződik be, de az ókorban más írók is átvették a történetet, és ez a történet Trója halálát is magában foglalja. Amikor Priamosz meghallotta, hogy az akhájok Trója falain belül vannak, az idős király állítólag régi páncélját felöltötte, hogy a fenyegetés ellenálljon. Lányai azonban meggyőzték, hogy harc helyett inkább Zeusz templomában keressen menedéket. |
A templom azonban nem bizonyult biztonságos menedéknek, mert Neoptolemosz a templomba kergette a sebesült Politészt, Priamosz fiát, és amikor Priamosz meg akarta védeni fiát, Neoptolemosz elhajította a feléje dobott lándzsát, és lerántotta Priamoszt a templom oltáráról, majd átgázolt rajta.
Mivel Trója városa romokban hever, Trója férfi védőinek túlnyomó többsége halott, a nőket pedig hadizsákmányként tartották, nem maradt senki, aki eltemesse Priamosz királyt, és állítólag ott maradt, ahol meghalt, amíg a város össze nem omlott körülötte.
Priamosz király halála - Jules Joseph Lefebvre (1834-1912) - PD-art-100