A kornukópia a görög mitológiában

Nerk Pirtz 04-08-2023
Nerk Pirtz

A BŐSÉGSZARU A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN

A kornukópia természetesen a hálaadás és a szüret központi eleme, különösen Észak-Amerikában, ahol gyakran találunk gyümölcsökkel és zöldségekkel teli fonott kosarakat.

A Cornucopia szót gyakran használják az angol nyelvben is, ahol a "bőség" hasonlataként használják; a szó és a Cornucopia képi megjelenítése azonban a görög mitológiából származik, a Cornucopia eredetét az ókori Görögországba vezetik vissza, ahol két történet is szólt a bőségszaru megteremtéséről.

Amalthea és a Cornucopia

A Cornucopia eredetéről szóló legelterjedtebb történet abból az időből származik, amikor Zeusz isten még csak csecsemő volt. Hogy Zeuszt ne zárja be apja, Kronosz, Rhea , Zeusz anyja elrejtette gyermekét egy barlangban az Ida-hegyen, Krétán.

A csecsemő Zeuszt egy nimfa és egy kecske gondjaira bízták, bár nem világos, hogy a nimfát vagy a kecskét hívták-e Amaltheának.

A kecske Zeuszt táplálta volna, de egy bizonyos ponton a túlbuzgó Zeusz letörte a kecske egyik szarvát. A nimfa ekkor megtöltötte a szarvat gyógynövényekkel és gyümölcsökkel, és Zeusznak adta, hogy egyen belőle. Zeusz isteni ereje ekkor biztosította, hogy a szarv végtelen táplálékkal lássa el azt, akinek a tulajdonában volt.

Az ókori forrásokban gyakran előfordul, hogy a kornukópiát Amalthea szarvaként említik.

Lásd még: Az argonauta Cepheus a görög mitológiában Nimfák, akik kornukópiát nyújtanak át Amaltheának - Noël Coypel I (1628-1707) - PD-art-100

Achelous és a Cornucopia

A kornukópia megteremtéséről szóló másodlagos mítosz a görög hős, Héraklész kalandjai során jelenik meg. Héraklész elhatározta, hogy magáévá teszi Deianira hercegnőt, de egy másik potenciális kérővel, a Potamoi-jal állt szemben. Achelous .

Akhélosz és Héraklész birkózott, hogy kiderüljön, melyikük lesz a sikeres kérő, és a küzdelem során a folyóisten Akhélosz bikává változott, mire Héraklész letörte a szarvát.

A szarv ezután az Acheloides, Achelous naiád lányai birtokába került, akik megszentelték a szarvat, és átalakították a Cornucopia-ba.

Alternatívaként Akhélosz már birtokában volt a Bőségszarunak, és hogy visszaszerezze a saját szarvát Héraklésztől, elcserélte a Cornucopiát a félistennel.

Héraklész által legyőzött Akhélosz (vagy a kornukópia eredete) - Jacob Jordaens (1593-1678) - PD-art-100

Az istenek szimbóluma a kornukópia

A kornukópia a megalkotása után számos görög istenség szimbólumává vált. Démétert, a mezőgazdaság görög istennőjét gyakran ábrázolták gyümölcsökkel teli kornukópiával, akárcsak fiát, Plútoszt, a gazdagság (vagy a mezőgazdasági bőség) görög istenét.

Lásd még: A Titanomachia a görög mitológiában

Más istenségeket is gyakran ábrázoltak a Kukoricakoszorúval, többek között a következőket Gaia , Hádész, Perszephoné, Tüché (Szerencse) és Irén (Béke és Tavasz).

A kornukópiát töltő nimfák - Jan Brueghel az idősebb (1568-1625) - PD-art-100

Nerk Pirtz

Nerk Pirtz szenvedélyes író és kutató, akit mélyen lenyűgöz a görög mitológia. A görögországi Athénban született és nevelkedett Nerk gyermekkora tele volt istenekről, hősökről és ősi legendákról szóló mesékkel. Nerket fiatal korától fogva rabul ejtette ezeknek a történeteknek az ereje és pompája, és ez a lelkesedés az évek során egyre erősebb lett.A klasszikus tanulmányok diplomájának megszerzése után Nerk a görög mitológia mélységei felfedezésének szentelte magát. Kielégülhetetlen kíváncsiságuk számtalan küldetésre késztette őket ősi szövegek, régészeti lelőhelyek és történelmi feljegyzések között. Nerk sokat utazott Görögországban, és távoli sarkokba merészkedett, hogy elfeledett mítoszokat és elmondhatatlan történeteket tárjon fel.Nerk szakértelme nem csak a görög panteonra korlátozódik; elmélyültek a görög mitológia és más ókori civilizációk közötti összefüggésekben is. Alapos kutatásaik és mélyreható ismereteik egyedi perspektívával ruházták fel őket a témában, megvilágítva a kevésbé ismert szempontokat, és új megvilágításba helyezve a jól ismert meséket.Tapasztalt íróként Nerk Pirtz célja, hogy a görög mitológia iránti mélységes megértését és szeretetét megosszák a globális közönséggel. Úgy vélik, hogy ezek az ősi mesék nem puszta folklór, hanem időtlen narratívák, amelyek az emberiség örök küzdelmeit, vágyait és álmait tükrözik. A Wiki Greek Mythology című blogjukon keresztül Nerk célja a szakadék áthidalásaaz ókori világ és a modern olvasó között, mindenki számára elérhetővé téve a mitikus birodalmakat.Nerk Pirtz nemcsak termékeny író, hanem magával ragadó mesemondó is. Elbeszéléseik részletgazdagok, élénken keltik életre az isteneket, istennőket és hősöket. Nerk minden egyes cikkével egy rendkívüli utazásra hívja az olvasókat, lehetővé téve számukra, hogy elmerüljenek a görög mitológia varázslatos világában.Nerk Pirtz blogja, a Wiki Greek Mythology értékes forrásként szolgál a tudósok, a diákok és a rajongók számára, átfogó és megbízható útmutatót kínálva a görög istenek lenyűgöző világához. A blogjukon kívül Nerk több könyvet is írt, és nyomtatott formában osztja meg szakértelmét és szenvedélyét. Legyen szó írásról vagy nyilvános beszédről, Nerk továbbra is inspirálja, oktatja és magával ragadja a közönséget a görög mitológia páratlan tudásával.