Tartalomjegyzék
A NAIADOK A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN
nAIAD WATER NYMPHS
Az ókori Görögországban a nimfák vagy nimfák fontos alakok voltak, és kisebb istenségeknek tekintették őket. A nimfák jelentősége a természeti elemekkel való kapcsolatuk miatt alakult ki, sok nimfát a víz életelemmel hoztak összefüggésbe.
Lásd még: Thaumas a görög mitológiában
A görög mitológia vízi nimfái általában három csoportra oszthatók, az óceánidákra, a vízi nimfákra és a vízi nimfákra. Nereidák és a naiádok.
nAIADS, nEREIDS és oCEANIDS
Nem mindig egyértelmű a különbségtétel az Oceanidák, Nereidák és Naiadák között, de általánosságban elmondható, hogy a Oceanidák Óceánusz 3000 lánya, a Nereidák Nereusz 50 lánya, a Naiádok pedig a Potamoi számtalan lánya. A görög mitológia vízi nimfái közül a Nereidákat a legkönnyebb besorolni, mivel Nereusz egy tengeri isten volt, és lányait a Földközi-tengeren élő tengeri nimfáknak tartották. Ezért úgy tűnhet, hogy az Óceánidák szintén tengeri nimfák, de a görög mitológiában Óceánusz a nagy, a Földet körülölelő édesvízi folyó istene volt, így az Óceánidák édesvízi nimfák. Ennek eredményeképpen az óceánidák és a najádok között sok átfedés van, mivel a najádok is édesvízi nimfák voltak a görög mitológiában. A najádok az óceánidák unokahúgai voltak, mert a Potamoi az ókori Görögország folyóistenei voltak, tehát Óceánusz fiai. |
A naiád nimfák a görög mitológiában
Édesvízi nimfaként a naiádok szorosan kötődtek a szökőkutakhoz, tavakhoz, forrásokhoz, folyókhoz és vizes élőhelyekhez.
A naiadokat ezért a területük szerint osztályozták -
- A Crinaeae - A szökőkutak és kutak naiád nimfái
- A Limnádok (vagy Limnatidák) - A tavak naiád nimfái
- A Pegaeae - A tavasz naiád nimfái
- A Potameidák - A folyók naiád nimfái
- Az Eleionomae - A vizes élőhelyek naiád nimfái
A görög mitológiában a nimfákhoz hasonlóan a najádokat is gyönyörű leányokként ábrázolták; gyakran korsóval a kezükben, mivel a najádokról úgy gondolták, hogy vizet hordanak szüleiknek.
A najádokat nem feltétlenül tartották halhatatlannak, mivel a vízforrásukkal együtt éltek és haltak, így ha egy forrás kiszáradt, a hozzá tartozó najádról úgy gondolták, hogy meghal. A najádokról azt is gondolták, hogy élettartamuk véges, bár Plutarkhosz szerint ez az élettartam 9720 év volt.
A vízhozás mellett a najádokat a fiatal leányok védelmezőinek is tartották; emellett a vizükről gyakran gondolták, hogy gyógyítanak vagy segítenek a jóslásban.
Naiad - John William Waterhouse (1849-1917) -PD-art-100NYMPHSZ-ek LÁSZLÓSÁGA
A víz fontossága miatt nem meglepő, hogy a najádokat széles körben imádták. Az ókori görögök számára különösen fontosak voltak a szigetek forrásainak najádjai, mint például Aegina és Szalamisz, valamint a városi források és kutak najádjai, mint Thebe és Thespia. Ezek a najádok, amellett, hogy nevet adtak a helyeknek, az emberek számára az volt a legfontosabb, hogy ott élhettek, ahol éltek.
Az egyik fontos Pegaeae, a tavaszi naiádok egyike volt Cassotis, a Delphiben található forrásból származó naiád. |
a naiadok táltosai a görög mitológiában
Általánosságban elmondható, hogy a görög mitológiában a najádok nem számítottak a legsegítőkészebb nimfáknak, mivel haragjukban bosszúállóak tudtak lenni; sőt, az Eleionomáknak, a mocsarak najádjainak nem kellett okuk a bosszúálláshoz, és egyszerűen csak elvesztették az embereket a mocsarakban.
A najádok gyakran megjelentek az istenek kíséretében, de leginkább a szexről szóló történetekben voltak híresek, mivel a najádok szépsége nagyon csábító volt.
Az istenek és a naiádok
A görög panteon számos istene hajszolta a najádokat, Apollón szerelmei közé tartozott Kürené, Daphne és Szinope, míg Zeusz Aegina szerelmese volt, Poszeidón Szalamiszhoz csatlakozott, Hádész pedig Minthe után sóvárgott.
A történet egyik változatában a Charites , a Gráciák, ez a három leány Héliosz és a legszebb naiád, Aegle kapcsolata után született.
Ugyanakkor azonban az ókori Görögországban sok kiemelkedő személyiség és család család családfája tartalmazott egy vagy több Naiadot.
Lásd még: Krétai Deukalion a görög mitológiában
Bosszúálló vízi nimfák
A najádok bosszúálló természetére példa a Daphnis és Nomia története. Daphnis pásztor volt Szicíliában, és a najád Nomia beleszeretett. A nő hűséges volt hozzá, de Daphnis szándékosan megrészegítette egy szicíliai hercegnőt, hogy elcsábítsa. Amikor Nomia ezt megtudta, megvakította Daphnis-t.
Hylas és a naiádok
A naiádokról szóló talán leghíresebb mese a bithyniai Pegae-forrás mísziai naiádjairól szól. Az Argo megállt Bithyniában, amikor az argonauták Kolkhisz felé tartottak. A három naiád, Euneica, Malis és Nycheia megfigyelte Hylast az argonauták között, és elrabolta őt.
Az Argo nélküle vitorlázott tovább, és a hajó Héraklészt is hátrahagyta, aki megfogadta, hogy megkeresi barátját, Hüloszt. Héraklész nem találta meg Hüloszt, de hogy Hülosz akarta-e, hogy megtalálják, az kérdéses. Egyesek szerint beleszeretett a najádokba, és örökre velük maradt.
Hylas egy nimfával - John William Waterhouse (1849-1917) - PD-art-100