Tartalomjegyzék
PANDION II A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN
Pandion a görög mitológiában két athéni király neve volt. A második Pandion Kekrops fia volt, de athéni uralma rövid életű volt, mert Pandion menekülni kényszerült.
Pandion Athén királya
Pandion II. Kekrops athéni király fia volt, aki Kekrops feleségétől, Metiadusától született.
A görög mitológiában II. Pandion volt Athén nyolcadik királya, aki apját, Kekropsot követte a királyi székben, ahogyan Kekrops is apját, Erechtheust követte.
Pandion ideje Athén trónján rövid ideig tartott, mivel uralmát Metion fiai bitorolták, akik saját apjukat akarták a trónra ültetni. Metion maga is Erechtheus fia volt, és így Pandion nagybátyja.
Pandion Megarába menekült, ahol a Pylas Pülaosz annyira beleszeretett Pandionba, hogy lányát, Püliát feleségül adta a száműzöttnek.
Pandion Megara királyaPülasz vitába keveredett nagybátyjával, Biaszszal a megarai trónról, és Pülasz végül megölte Biaszt. Pülasz ezután elhagyta Megarát, és a királyságot vejére, Pandionra hagyta. Egyesek szerint Pülosz a Peloponnészoszon talált magának új otthont, és megalapította Pülosz városát. |
Pülaosz ezután négy fiút szült Pandionnak, akik közül a legidősebb fiú Aigeusz volt, őt követte Pallasz, Nisus és Lükusz, Pauszaniasz azt is állítja, hogy Pandionnak volt egy lánya, bár a lányt nem nevezi meg.
Lásd még: Deiphobus a görög mitológiábanÍgy Pandion alatt Megara virágzásnak indulhatott.
Pandion fiai
Végül azonban Pandion meghalt, és a király fiai igyekeztek visszaszerezni születési jogukat. Pandion fiai visszatértek Athénba, és elűzték Metion fiait, akik most már ott uralkodtak.
Ezután a négy fiú között felosztották a földeket. Nisus követte Pandiont Megara királyaként, míg Aegeus Athén királya lett, Lükusz Euboea királya lett, Pallasz pedig Attika déli részét kapta meg uralkodásra.
Egy ideig Pandion fiai harmonikusan éltek egymás mellett, de aztán Aigeusz úgy döntött, hogy mindent átvesz.
Lásd még: Médeia a görög mitológiában