Tartalomjegyzék
AUGEAS KIRÁLY ÉS AZ AUGEUS ISTÁLLÓK A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN
A görög mitológiában Héraklész tizenkét feladatának egyike volt az Augeai istálló megtisztítása, amelyet Eurüsztheusz király jelölt ki a hősnek az erümanthi vadkan elfogása után. Az Augeai istálló azért kapta ezt a nevet, mert Augeas, Elis királya tulajdonában volt.
Augeas király
Általában azt mondják, hogy Augeas a napisten Helios fia volt, aki vagy Iphiboe vagy Nausidame fiaként született, de Augeas lehetett Eleois fia is, aki Eleois leszármazottja volt. Endymion , vagy Heleios, Perseus fia.
Augeiasz e leendő apái mindegyike lehetséges jelölt volt arra, hogy a nevét adja Elisnek, de Augeiasz mindenesetre örökölte Elis trónját, és gazdag és viszonylag erős király lett belőle.
Augeias legalább négy gyermek apja lett, fiúk, Agasthenes és Phyleus, valamint két lány, Agamede és Epikaste.
Az Augean istálló
Augeias király gazdagságát és tekintélyét a szarvasmarhák száma jelképezte; azt mondták ugyanis, hogy Augeiasnak több mint 3000 szarvasmarhája volt, valószínűleg isteni szarvasmarhák, ha azokat Héliosz adta Augeiasnak. Ezt a 3000 szarvasmarhát 30 éven át minden éjjel egy hatalmas, "istállónak" nevezett istállóban helyezték el, de 30 éven át nem takarították ki az istállókat a bennük lerakódott trágyától. 30 évvel ezelőtt az istállók takarítását elhalasztották, és most úgy ítélték meg, hogy a takarítás lehetetlen feladat. |
Az Augeai istálló tisztítása
Így történt, hogy az Augeai istálló egy nap alatt történő megtisztítását Héraklész kapta meg a Eurystheus király Ez a munka nem Héraklész megölésére irányult, ellentétben az előző munkákkal, hanem inkább a hős megalázására, mind a trágyatisztítás műveletében, mind pedig akkor, amikor Héraklész kudarcot vall a feladatban.
Héraklész tehát eljutott Elisbe és Augeias királyi udvarába, de mivel nem akarta megalázni magát, Héraklész azt mondta Augeiasnak, hogy egy nap alatt kitakarítja az Augeias istállókat, ha Elis királya a marhák tizedét adja neki. Nem tudván, hogy Héraklész Eurüsztheusztól kapott megbízást a feladat elvégzésére, ami semmissé tette volna a hős fizetésének szükségességét, és azt is hitetlenkedve, hogy a feladatot el tudja végezni,Augeas beleegyezett Héraklész feltételeibe.
Lásd még: Phrixus a görög mitológiábanHéraklész tehát elindult az Augeiosz istállóba Phileusz, Augeiasz fia társaságában.
Héraklész nem akarta megalázni magát azzal, hogy a trágyát kihordja az istállóból, ezért ehelyett egy lyukat ütött az istálló oldalába, majd nekilátott két helyi folyó, az Alfeus és a Peneus elterelésének, hogy azok ezen a lyukon keresztül folyjanak. Amikor ez a két folyó elkészült, a két folyó vize átfolyik az Augeai istállón, és magával viszi az összes felgyülemlett trágyát.
Augeas nem hajlandó fizetniAugeiasz azonban nem volt hajlandó a jószága tizedét Héraklésznek adni, és amikor megtudta, hogy Héraklész egy másik király számára vállalt feladatot, Augeiasz nem volt hajlandó fizetni Héraklésznek, sőt azt állította, hogy eleve nem is tett ígéretet a fizetésre. Augeias még odáig is elment, hogy azt mondta, döntőbírósághoz fordul ebben az ügyben, mert biztos volt benne, hogy nincs ellene bizonyíték, de ekkor Phileus megszólalt apja ellen, megerősítve Héraklész állítását. Mielőtt azonban a döntőbírák ellene dönthettek volna, Augeias száműzte Héraklészt és Phileust Elisből. Lásd még: Harpokratész a görög mitológiábanPhileusz Dulichiumba ment, hogy ott uralkodjon, míg Héraklész visszatért Tirynsbe, a feladatot elvégezve, még ha a fizetség nem is érkezett meg. Eurüsztheusz király azonban rájött, hogy Héraklész fizetséget kért a feladat elvégzéséért, ezért a király úgy döntött, hogy ezzel az ötödik munka semmis, és Héraklész nem kap érdemeket a feladat elvégzéséért. Így Héraklészt ismét kiküldték, ezúttal a sztymphali madarak ellen. |
Augeas az argonauta
Augeas tekintélye, sőt a király ügyessége is elegendő volt ahhoz, hogy Augeast Jászon elfogadja, mint egy Argonaut az Aranygyapjú keresésében; valószínűleg kínos helyzet, amikor Héraklészt is argonautaként nevezték meg.
Bár nem teljesen világos, hogy az argonauták utazásához képest mikor történt Héraklész munkája, általában azt állítják, hogy a munkák megelőzték Iaszón küldetését.
Iaszón azt remélte, hogy Augeas-t felhasználhatja az Aeetessel az Aranygyapjú elviteléről folytatott tárgyalások során, mivel mind Aeetről, mind Augeas-ról azt mondták, hogy Héliosz fiai, de végül Aeetesz nem ismerte el a közös származást. Míg Augeas eljutott Kolkhiszba és vissza, Héraklész lemaradt a kifelé vezető úton, mivel Héraklész kereste társát... Hylas .
Héraklész visszatér
Augeias visszatért Elisbe, de végül Héraklész is, aki most bosszút akart állni azért, mert Augeias megszegte a korábbi alkut. Így Héraklész egy árkádiai sereg élén Elisbe vonult.
A dolgok kezdetben nem mentek simán Héraklész számára, mivel a hőst betegség támadta meg, és Augeasz maga is hatalmas sereget gyűjtött össze, amelyet a nemzedékük legerősebbjének nevezett molionészi ikrek, Eurütosz és Kteatus vezettek.
Hogy időt nyerjen, Héraklész fegyverszünetet kötött a molionészekkel, de a fegyverszünet rövid életű volt. Egyesek szerint a molionésziek támadásba lendültek, amikor értesültek Héraklész betegségéről, míg mások szerint Héraklész akkor támadt a molionészekre, amikor már felépült a betegségéből.
Mindkét esetben Héraklész megölte Elis fő védőit, és Elis városa könnyedén a görög hős kezére került, Augeiaszt pedig Héraklész kardélre hányta.
Héraklész ezután Phileuszt, Augeász fiát ültette Elis trónjára, és a háborús győzelem megünneplésére megnyitotta az olimpiai játékokat.