Tartalomjegyzék
MENESZTHEUSZ A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN
Menesztheusz a görög mitológiábanMenesztheusz a görög mitológia szerint Athén legendás uralkodója volt, bár őt a trónra ültették, nem pedig az öröklés útján történő trónutódlás elterjedtebb módszerét alkalmazták.
Lásd még: Echidna a görög mitológiábanMenesztheusz Peteusz fia
Menesztheusz Peteusz fia volt, és így Erechtheusznak, Athén egyik legkorábbi királyának dédunokája.
Peteus idejében az athéni uralom az Erechtheus családvonal egy másik ágát követte, mert Aegeus Egyesek szerint Peteuszt Aigeusz üldözte, ami miatt Peteusz és családja kénytelen volt Phókiába emigrálni.
Menesztheusz Athén királya
Menesztheusz azonban Athén királya lett, mert Thészeusz, Aigeusz fia idején Athén és Spárta háborúba keveredett. Thészeusz, Athén királya, özvegyember, úgy dönt, hogy ő és legjobb barátja... Pirithous , most Zeusz lányait vennék feleségül. Thészeusz elhatározta, hogy a fiatal Heléna, Zeusz és Léda lánya lesz a felesége, amikor nagykorú lesz. Spártába utazva Helénát elrabolták, és Attikába vitték. Pirithosz ekkor úgy döntött, hogy Persephone , Hádész felesége, a menyasszonya lesz, de amikor Thészeusz és Pirithosz leszállt Hádész birodalmába, csapdába estek. Időközben Helen elrablására fény derült, és Helen testvérei, Castor és Pollox , a dioszkurok, Athénba jöttek, hogy visszaszerezzék őt. Thészeusz távollétében nem tanúsítottak ellenállást a spártaiakkal szemben, így Helénát visszaszerezték, Thészeusz anyját, Aethrát pedig elvették. Kasztor és Pollox ekkor úgy döntöttek, hogy Menesztheusz legyen Athén királya. |
Menesztész és Thészeusz
Thészeuszt végül Héraklész szabadította ki az alvilágból, de Athénban nem látták szívesen, mert a lakosság emlékezett arra, hogy miatta érkezett Attikába egy spártai sereg. A lakosság támogatásával Menesztész ezért száműzetésbe küldte Thészeuszt.
Menesztheusz Heléna kérője
Heléna idővel nagykorúvá válik, és Tündeusz, Spárta királya üzenetet küldött, hogy megfelelő kérők jelentkezhetnek Spártában. Heléna szépsége miatt minden alkalmas király és hős Spártába érkezett; és Athén királyaként Menesztész mindenképpen alkalmas kérő volt, ezért Menesztész Spártába utazott.
Szembesülve a lehetséges viták között az összes Heléna kérői , Tyndareus megalkotta a Tyndareus esküjét, amely felszólította az összes kérőt, hogy védjék meg Heléna választott férjét; Menestheus pedig letette az esküt, bár természetesen Menelaos volt az, akit Heléna feleségül vételére kiválasztottak.
Menesztész Trójában
Miután a Tyndareus esküje , Menesztheusz így kénytelen volt Menelaosz segítségére lenni, amikor Helénát elrabolta Párisz. Így történt, hogy Menesztheusz "50 fekete hajót" vezetett Trójába. Menesztheuszt katonai ismeretek terén nagyra becsülték, és Nesztoron kívül senki sem tudta jobban csatarendbe állítani a csapatokat. Amikor azonban a háború gyakorlati kérdéseiről volt szó, Menesztheusz talán hiányt szenvedett. |
Azt sugallták, hogy Menesztheusz nem volt olyan hősies, mint más akháj vezetők, talán nem állt a harcok élére, és gyorsan segítséget kért egy másik vezetőtől, ha veszélybe került. Mindazonáltal Menesztheuszt úgy nevezték meg, mint az egyik olyan hőst, aki elrejtőzött a Fából készült ló , és így jelen volt Trója fosztogatásakor, bár semmi köze nem volt a város eleste során elkövetett szentségtörésekhez.
Menesztész a trójai háború után
Trója eleste után megoszlanak a vélemények arról, hogy mi történt Menesztheusszal. Általában azt mondják, hogy Menesztheus soha nem tért vissza Athénba, mert hazafelé vezető útja során megállt a déli Kükládok egyik szigetén, Melos (Melosz) szigetén. Uralkodó nélkül, Polyanax király halála után Menesztheus lett tehát Melos királya.
Alternatív megoldásként Menesztheusz visszatért Athénba, és a lakosság szívélyesen fogadta, ellentétben sok más, Trójánál harcolt király visszatérésével. Bár nem sokkal később Menesztheusz meghalt.
Lásd még: Androméda hercegnő a görög mitológiában
Mindkét esetben, akár visszatért, akár nem tért vissza Athénba, Menesztheuszt Athén királyaként Démophón, Thészeusz fia követte volna.